Református Templom

A Holtmarosi Református Egyház Története

A Holtmarosi egyházközség keletkezését homály fedi, csak később olvassunk róla, hogy „egy úri és 24 jobbágycsaládból alakult”.  Bod Péter (1756) Magyaró filiájaként említi, a Görgényi Tractus 32 egyház között 1797. július 7-én tartott Nagyenyedi Generális Synodus engedélyezi anyaegyházzá szervezését. Első lelkipásztora Beke Sámuel.

1840-ben Bánffy Mihály és neje Lázár Karolina három hold földdel és a szombati Malomvámmal ajándékozta meg az egyházat.

 1868. október 11-én tűz keletkezett, mely a szél „segítségével” egymásután borította lángba a házakat, köztük a templomot és egyházi épületeit is. Hamarosan 22 család maradt hajlék nélkül és 116 lélek súlyos szegénységben.

A gyülekezett ekkor 400 lelket számlált s a nagy nyomorúság közepette se temploma, se békessége. Lelkészükkel, Zakariás Károllyal perben vannak, aki mielőtt a per lejárt volna állásáról lemondott. A sokképpen „meglátogatott nyáj” lelki legeltető nélkül maradt. Ilyen szörnyű állapotban találta a gyülekezettet Benkő János esperes s a szabad ég alatt összegyűjtött népnek (Sir. 3:31-32) alapján „Örökké el nem hagy az Úr , mert ha bánattal illet, ismét kegyelmes lészen az Ő kegyelmességének gazdasága szerint” hirdette az Igét. Nyomban 100Ft segélyt adott, mellyel deszkákat vásároltak, s a kormosan ég felé meredő templomfalakat ideiglenesen befedték.

1871-ben Beke György lett a lelkipásztor, aki szeretettel és buzgósággal pásztorolta a nyáját s megható, ahogyan ez a maroknyi Holtmarosi Református Gyülekezet vívja harcát, hogy megépítse Isten házát.

1867 végére a templom elkészült, majd két harangot öntetnek és orgonát készítenek. A templom ünnepélyes felszentelése 1882-ben történik.

„Te pedig jó Holtmarosi nép – hirdette az Igét Nagy Péter püspök – emlékezzél meg az egész útról, amelyen hordozott téged ez Úr… hogy megsanyargasson és megpróbáljon téged, hogy nyilvánvalóvá legyen, hogy mi van a te szívedben.” (V Mózes 1:8-15)

1892-re az eklézsia minden kárát kiheverte és felépítette az új két tantermes iskolát, 1914-ben az új lelkészi lakást. 1933-banközmunkával és pénzbeli áldozattal felépült az egyház kultúrháza is.

Lelkészei:

Beke Sámuel (1797-1800)

Janó András (1800-1810)

Kónya József (1810-1820)

Kónya Sámuel (1820-1825)

Albert György (1825-1828)

Molnár György (1828-1844)

Ördög András (1844-1857)

Bitai Károly (1857-1859)

Zakariás Károly (1859-1871)

Bóka György (1871-1904)

Kiss Ferenc (1905-1928)

Székely Viktor (1929-1932)

Benedekffy Dániel (1932-1946)

Bíró Ferenc (1947-1985)

Bartha József (1985-…..)